Legutóbbi hozzászólások

2016. augusztus
h k s c p s v
« dec    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

Térkép

Szavazás

Önnek hogyan tetszik a honlap?

View Results

Loading ... Loading ...

Köszöntő

Polgármesteri köszöntő

069Kedves Látogató!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt Csáfordjánosfa község Képviselő-testülete nevében!

Nagy öröm számomra ,hogy ellátogatott hozzánk még, ha csak virtuálisan is!

Honlapunk célja,hogy az érdeklődő látogató megismerje községünket és információt kapjon róla. Reménykedünk abban, hogy ezáltal személyesen is felkeresi majd  a tőzikés erdejéről méltán híres kis falucskát!

Szeretnénk falunk lakosságát minél több hasznos információval ellátni, illetve mindenkivel megismertetni az itt zajló eseményeket! Megmutatni azt, hogy egy ilyen kis faluban, mint Csáfordjánosfa is van élet csak összefogás kell hozzá!

Csáfordjánosfa

Győr-Moson-Sopron megye Vas megyével határos délnyugati területen, a Répce mellett terül el. A Kisalföld tájegységhez tartozik. Éghajlata kiválóan alkalmas növénytermesztésre. A Répce mellett nagy kiterjedésű rét található, amelynek termése az állattartás alapjául szolgál. A szántóföldeken búza, kukorica, árpa, zab, napraforgó, cukorrépa, burgonya jó minőségben és nagy mennyiségben termeszthető. A településnek két természetvédelmi területe van, az egyik a Répceszemere felé vezető út mellett elhelyezkedő magyar kőrisfák, életkoruk 140 év körüli, a másik ilyen terület a tőzikés erdő. A virágok kora tavasszal gyönyörű látványt nyújtanak az ide ellátogatóknak.

Csáfordjánosfa Répcejánosfa és Répcecsáford községek 1939. évi összevonásával jött létre.

Története és mai élete

Csáford határában Bella Lajos régész 1899-ben római kori település nyomait tárta fel. Répcecsáford először 1382-ben „Chapford” néven fordul elő oklevélben. Jánosfát 1414-ben említi először oklevél: Niczki Benedek fia, László, a csornai konvent előtt eltiltja Csáfordi Antalt és Völcsei Istvánt a Jánosfalva nevű birtok elfoglalásától.

Római katolikus kis kápolna már a középkorban volt a faluban, de a törökök felgyújtották. 1713-as leírásból tudjuk, hogy a törökök által felgyújtott jánosfai kis kápolna még mindig romosan állt. Az 1780-as években Csáfordon 14 házban 109-en éltek. A földesúr Perényi József báró. Jánosfa ekkor több nemes földesurasága alatt álló közbirtokosság, melynek 290 fős lakossága 38 házban élt. 1796-1899 között a lakosság katolikus és evangélikus felekezetű volt. A falu határát két nyomásban művelték, búzát, rozsot, árpát, kukoricát termeltek. Rétje volt elegendő.
Az első és második világháború hősi halottjainak névsorát fekete márványtáblába vésve a római katolikus templom homlokzatán örökítették meg.

A község legismertebb személyisége Simon Elemér, Sopron vármegye főispánja, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke volt. Az ő tulajdonát képezte a csáfordi kastély parkkal, amely ma szociális otthon, valamint a védett erdő. Emlékét a Szociális Otthon homlokzatán elhelyezett márványtábla őrzi.

A faluban a római katolikus vallásúak vannak többségben. A község az iváni plébánia filiája. A lakosság kisebb része evangélikus vallású, ők Nagygeresdre vagy Csérre járnak istentiszteletre.
A településre jellemző a külföldi, főleg osztrák állampolgárok beköltözése, ők a megüresedett parasztházakat vásárolják meg és ideiglenesen bejelentkeznek.

A település fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, de sokan ingáznak Répcelakra is. Orvosi, állatorvosi, védőnői ellátás és gyógyszertár a szomszédos Iván községben, a posta Répceszemerén található. A településen jelenleg óvoda és iskola nem működik, az óvodásokat Répceszemerére, az iskolásokat Ivánba viszik autóbusszal. A képviselőtestület az elmúlt években a községi kultúrházat felújíttatta.

Csáfordjánosfa külterületén, a Répce folyó partján, a jánosfai malomnál rendezi 1993-tól évente a Forráshely alapítvány a Magyar Gyermekek Világtalálkozóját. A Világtalálkozó egész nyáron át tartó, öt egymást követő csoportban történő táborozás. Résztvevői a Kárpát-medence minden tájáról érkező gyermekek. A művészeti gyermekcsoportok rendszeresen szerepelnek a település faluházában, és fellépéseikkel a falunap programját is gazdagítják.

Csáfordjánosfa nevezetességei

A védett tőzikés erdők_2014.03.09_73

a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik tanösvénye, melynek fő látványossága a tavaszi hóolvadást követően – február végétől, akár március végéig – az egész erdő avarszintjét beborító millió szál tőzike virág, de a hely meglátogatása egész évben egy kellemes sétát nyújt. A még elő és már kidőlt több száz éves fák különleges hangulatot adnak az erdőnek, évszaktól függetlenül.

A védett körisfa-sor

csaford_kicsi_57A Répceszemere és Csáfordjánosfa közötti utat festői allé kíséri. Ez Magyarország legöregebb magyar kőrisből álló fasora, melynek fái több mint 150 évesek.

Az Idősek otthona (a Simon kúria)

jelenleg nem látogatható.
Az akkor a településhez tartozó vámoscsaládi malomban született Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát, közíró, teológus, az MTA tagja. 1851-ben Fényes Elek írta: „a Soprontól 5,5 mértföldnyire fekvő Csáfordon 150 katolikus, 20 evangélikus, 5 zsidó felekezetű lakik. Határa 312,5 hold. Ebből 197,5 hold szántó, 156 hold rét, 4 hold legelő. A belső telkek nagysága 40 hold. Földje termékeny, fekete anyag. A község földesura Perényi László báró volt. Jánosfán ekkor 220 katolikus, 100 evangélikus lakott. A statisztikus itt 500 hold belső telket, 620 hold szántót, 213 hold rétet, 59 hold legelőt jegyzett fel. Jellemzőnek a lucerna, lóhere, bükköny termesztését tartotta.

Simon család kriptája

A felújításra szoruló kripta a Simon család és családközeli rokonságának nyughelye. A felújításra szoruló épület eredeti Zsolnay mázas cseréppel fedett.

csaford_kicsi_66

  • Római katolikus templom
  • Simon-kúria – ma Szociális Otthon
  • Természetvédelmi területek 150 éves magyar kőrisfákkal
  • Simon-család kriptája
  • Emlékpark – Milleniumi kereszt
  • ’56-os emlékfa
  • Tűzoltó lovas kocsi (nádtetős)